Luther A Zsidókról És Hazugságaikról - Luther És A Zsidók - Kötőszó
Itt található Cranach híres oltárképe, amelyen a prédikáló Luther a kép középpontjában álló keresztre mutat. És itt áll a sejtszintig lutheránus ember, ennek a templomnak az oldalában, egyszerre lelkes és szégyenkezik. (... ) Egy darabig lubickolhatok ebben az eufóriában, de aztán az idegenvezetőnk egyszer csak felmutat. Magasan van, de nem lehet eltéveszteni: ott a disznó, a gyerekek, a rabbi. Ott az istenkáromlás, ezen a templomon. Összefolynak a szavai, nehezen tudok figyelni. Arról beszél, hogy ez itt van 700 éve. Arról is mond valamit, hogy kezdetben Luther nem volt javíthatatlanul zsidóellenes, és idéz 1523-ban megjelent, kereszténység eredetét tárgyaló írásából: » Jézus Krisztus zsidónak született. « Luther aztán, missziós buzgalomból a zsidókat arra a vallásara akarta áttéríteni, melyet ő éveken át keresett. Azt akarta, hogy a zsidók az ő hitét fogadják el és vallják meg. Ám az áttérítési kísérlet eredménytelen maradt, és az öregedő reformátor megírja A zsidókról és hazugságaikról című vállalhatatlan szövegét.
Luther viszonya a zsidókhoz
… Ők a mesterek, mi pedig a szolgáik vagyunk, a javainkkal, verítékünkkel és munkánkkal" – sorolja Luther a mai antiszemiták által is kedvelt bélyegeket.
Köztük a reformáció anyatemplomának oldalán, itt, Wittenbergben. Ez nem a vártemplom, ahová Luther a tételeket kiszögezte, hanem a városi templom, ahol Bugenhagen 1521-ben, először a világon kiszolgálta két szín alatt az Úrvacsorát, ahol Luther maga is gyakran prédikált, és ahol oltár elé vezette Bóra Katalint. Itt található Cranach híres oltárképe, amelyen a prédikáló Luther a kép középpontjában álló keresztre mutat. És itt áll a sejtszintig lutheránus ember, ennek a templomnak az oldalában, egyszerre lelkes és szégyenkezik. Eddig nem gondoltam, hogy létezik olyan hely, ahol sosem jártam, mégis ennyire fontos nekem. Abban az eufóriában töltöttem itt egy napot, hogy nagyszerű és remek dolgok kohója volt ez a város, ezek az utcák, ezek az épületek, köztük a szállásom, amelyik az az egyetemi épület, ahol egykor Luther is tanított. Benne vagyok a sűrűjében, rezonálok a lényegre, hogy a reformáció nem egy pillanat volt, nem a kalapács koppanása a templomkapun. Elkap a flow, itt vagyok a kellős közepén, egész közel vagyok, megérinthetem, becsatlakozhatok, itt Melanchthon görnyed a könyvei fölé, amott Bóra Katalin sürög-forog – már hajnali négy óta talpon van –, miközben Luther a leveleit írja.
Itt Faust lakott, amott Agricola, és a helyiek még azt is tudják, kiről formázta Shakespeare Hamletet. Egy darabig lubickolhatok ebben az eufóriában, de aztán az idegenvezetőnk egyszer csak felmutat. Magasan van, de nem lehet eltéveszteni: ott a disznó, a gyerekek, a rabbi. Ott az istenkáromlás, ezen a templomon. Összefolynak a szavai, nehezen tudok figyelni. Arról beszél, hogy ez itt van 700 éve. Arról is mond valamit, hogy kezdetben Luther nem volt javíthatatlanul zsidóellenes, és idéz 1523-ban megjelent, kereszténység eredetét tárgyaló írásából: "Jézus Krisztus zsidónak született. " Luther aztán, missziós buzgalomból a zsidókat arra a vallásara akarta áttéríteni, melyet ő éveken át keresett. Azt akarta, hogy a zsidók az ő hitét fogadják el és vallják meg. Ám az áttérítési kísérlet eredménytelen maradt, és az öregedő reformátor megírja A zsidókról és hazugságaikról című vállalhatatlan szövegét. Egyháztörténészek később hangsúlyozzák (például Csepregi Zoltán, ebben az előadásban), hogy Luther zsidóellenessége ugyanakkor – az áttérítések sikertelensége mellett – elsősorban középkori antiszemita felfogásból fakad, ennek az írásának a kétharmadát egy korabeli zsidóellenes szövegből vette át, és személyes tapasztalatai zsidókkal nem voltak.
Európában hosszú történelme van a zsidókkal szembeni rossz bánásmódnak – mondta Christopher Boyd Brown, a Bostoni Egyetem kutatója, aki szerint Luther szerepet játszott ebben. A judaizmussal szembeni kritikája azonban a Szentírások olvasatának teológiai nézeteltéréseiből fakadt, nem faji eredetű volt. – mondta Brown, aki szerint Luther elítélte azokat a középkori keresztény vádakat, amelyek szerint Jézus haláláért a zsidók felelnek, és az erőszakmentes vallásos tolerancia szószólója volt. Luther Márton (1483-1546) német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció elindítója 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ezekkel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására. Ezt a dátumot tartják számon a reformáció és a protestantizmus kezdeteként.
Árverésre kínálják Luther Márton 500 éve írt levelét, amelyben a zsidókra az "ördög megtestesítőiként" utal. A Luther-kutatók viszont óva intenek attól, hogy a reformáció atyját antiszemitának tartsuk – írja az MTI. Az írást elveszettnek hitték egészen 1914-ig, amikor felfedezték egy német báró a magángyűjteményében. A kétoldalas levél értékét előzetesen 300 ezer dollárra (82, 7 millió forintra) becsüli a bostoni RR Auction, ahol szerdán árverezik el a dokumentumot. A bőrtokban lévő levelet valószínűleg egy múzeumnak vagy magángyűjtőnek adják el, aki gondoskodni tud arról, hogy jó állapotban maradjon – mondta Robert Livingston, az aukciósház vezetője. Luther Márton tárgyai nem gyakran kerülnek aukciókra, ez pedig egy hihetetlenül jó formában lévő levél ahhoz képest, hogy 500 éves – mondta Livingston. A levél 1543 szeptembere körül íródott a berlini Szent Miklós-templom egyik vezetőjének, aki arra kérte Luthert, magyarázzon meg néhány bibliai szakaszt, Luther egykori barátja, Johann Agricola ugyanis azokkal a részekkel indokolta, miért érdemelnek pozitív bánásmódot a zsidók, akik akkoriban a mai Németország területén éltek.
Index - Tudomány - Elárverezik Luther Márton zsidóellenes levelét
- Balassi bálint istenes versei tétel
- Ford focus használati utasítás 2009
- Dioszegi út mentén eladó hazel
- Joggal való visszaélés új ptk
Luther zsidóellenes felfogása és írásai közvetlenül inspirálták a németországi antiszemitizmust és a következő évszázadokban többször is ennek az ideológiának az alapjaként használták. "A wittenbergi Stadtkirche oldalsó homlokzatán, az egykori Jugendstrasse felé vezető úthoz közel eső részen van egy kőfaragás 1305-ből. Ez a masszív, arcba verős korlenyomat egy kocát ábrázol, amelyet nem kismalacok, hanem zsidó gyerekek szopnak, a disznó faránál pedig egy rabbi térdel, épp a nyílásba néz. A » dombormű « felirata aranyszínű gót betűkkel: Schem Hamphoras. Önmagában értelmetlen a szöveg, az eredeti » shem ha-meforash « héber szöveg meghamisítása. Isten kimondott neve, ami a zsidók számára tilos. Ez a megalázó népi ábrázolás megtalálható a környéken sokfelé és Németország huszonöt templomának falán is. Köztük a reformáció anyatemplomának oldalán, itt, Wittenbergben. Ez nem a vártemplom, ahová Luther a tételeket kiszögezte, hanem a városi templom, ahol Bugenhagen 1521-ben, először a világon kiszolgálta két szín alatt az Úrvacsorát, ahol Luther maga is gyakran prédikált, és ahol oltár elé vezette Bóra Katalint.
Úgy voltam ezzel, mint a kínos családi történetekkel. Tudtam, de sosem beszéltünk róla. Tudtam, hogy élete végén, mikor már, tudjátok, na. Szóval, akkor írt kellemetlen dolgokat Luther a zsidókról, de kezdetben, meg alapvetően azért ő sem gondolta így, meg hát ilyen volt a korszellem, és különben is, mindez eltörpül ahhoz képest, amit, satöbbi, satöbbi. Szerző: Laborczi Dóra De basszus. A wittenbergi Stadtkirche oldalsó homlokzatán, az egykori Jüdendstrasse felé vezető úthoz közel eső részen van egy kőfaragás 1305-ből. Ez a masszív, arcba verős korlenyomat egy kocát ábrázol, amelyet nem kismalacok, hanem zsidó gyerekek szopnak, a disznó faránál pedig egy rabbi térdel, épp a nyílásba néz. A "dombormű" felirata aranyszínű gót betűkkel: Schem Hamphoras. Önmagában értelmetlen a szöveg, az eredeti "shem ha-meforash" héber szöveg meghamisítása. Isten kimondott neve, ami a zsidók számára tilos. Ez a megalázó népi ábrázolás megtalálható a környéken sokfelé és Németország huszonöt templomának falán is.
Négy bekeretezett rézlap előtt állunk, melyeket szétfeszít valamilyen alulról feltörni készülő anyag, ami a repedéseken át feltüremkedik. "Hiába próbáltuk eltakarni, a gyűlölet utat követel magának és felszínre tör" – magyarázza Wieland Schmiedel német kortárs képzőművész 1988-ban (a harmadik birodalom 1938-ban kezdődő zsidó pogromjának ötvenedik évfordulójára) készített emlékművének értelmét az idegenvezető. A négy járólapot ez a mondat keretezi (a német szöveg szabad fordításban): Isten valódi (eredeti) neve, a befeketített Schem Ha Mphoras, melyet a zsidók jóval a keresztények előtt, mint kimondhatatlan szentséget tiszteltek, hatmillió zsidóval együtt meghalt a kereszt jele alatt. (Az eredeti szöveg: "Gottes eigentlicher Name, der geschmähte Schem-Ha-Mphoras, den die Juden vor den Christen fast unsagbar heilig hielten, starb in sechs Millionen Juden unter einem Kreuzzeichen. ") Mellette pedig héber felirattal a 130. zsoltár első verse: "A mélységből kiáltok hozzád, Uram. " Nézünk lefelé, most már mögöttem piroslik a "no nazis" felirat, lábam előtt a mélység.
Az emlékezés, az emlékeztetés segít. Mindezen túl pedig muszáj jobban csinálni.