Balassi Bálint Egy Katonaének Elemzés — Egy Katonaének – A Végek Dicsérete – Wikipédia
Az Egy katonaének első és utolsó strófája elkülönül a többitől és keretet alkot, aminek a sajátos beszédhelyzet az oka. A keretversszakokban a lírai én a vitézekhez beszél, akiket meg is szólít, míg a vers többi részében az olvasóhoz intézi szavait, a vitézekről pedig harmadik személyben beszél. A műben a jövőtlen múlt uralkodik: hiányzik belőle a jövőkép, a reménykedés, a biztatás. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
Balassi Bálint verse: Egy katonaének
(Pillér: a hidat tartó lábazat. ) 1. versszak: KÉRDÉS - a természet derűs képei 2-4. versszak: a vitézi élet örömei, vitézi erények (verbális stílus) 5. versszak: FELELET - az emberség és vitézség példái, erkölcsi eszmény 6-8. versszak: a hősi halál képei (metaforasor) 9. versszak: LEZÁRÁS - áldás, dicséret, szerencsekívánat Télen az emberek bezárkózva éltek, a rövid, hideg nappalokat bizonytalan éjszakák követték. A korabeli házak, lakóterületek kicsik és sötétek voltak, rosszul szellőztek, a szabad tűztől pedig füstösek is voltak. A tavasz ünnepet jelentett, hiszen az emberek végre kiszabadultak a falak közül, és örültek a természet megújulásának. Balassinál ez fokozott szerepet kap, mert a reneszánsz életérzés megengedte az élet örömeinek élvezetét. Így válik érthetővé az a hatalmas öröm, amelyet a tavaszi mező illata, a madarak csivitelése, a vizek friss áradása jelent. (Az 1. versszakban a holott szó egyszerűen azt jelenti: ahol. ) A tavasz egyúttal a télen abbamaradt harcok folytatását is jelentette.
- Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis
- B kategóriás jogosítvány árak szolnok
- A munkavállalók fele képes felvenni egy 6,8 millió forintos személyi kölcsönt 8 évre | Bank360
Balassi bálint egy katonaének elemzés
1589-ben, lengyelországi bujdosása előtt írta a költő ezt a katonadalt, katonaéneket. Ihletforrása nem a pillanatnyi élmény volt, hanem a búcsúzás hazájától, a végvári vitézi életformától, a borongó visszatekintés a múltra, az emlékek felidézése. Joggal besorolhatnánk akár a búcsúdalok, akár az elégiák közé is. A költemény "címzettjei" a vitézek: nemcsak róluk, hozzájuk is szól közvetlenül a vers – közvetve pedig a mindenkori olvasóhoz. – Szerkezetében szigorú elrendezettséget vehetünk észre. Az 1. versszak lelkes költői, szónoki kérdése önmagában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. Elsősorban a tavaszi természet harmonikus szépségével érvel a költő. A hosszú téli tétlenség után a végvárak lovas katonái kikeletkor kezdhették meg törökellenes harci tevékenységüket. Szép ez az élet azért is, mert alkalmat nyújt a férfias erények – ügyesség, bátorság, önfeláldozó harc – kiélésére. Három versszakon keresztül (2–4. ) mozgalmas képek sorozatában villantja fel a költő a vitézi élet egyes mozzanatait: a harci kedvet, a portyára készülést, az ellenség elé vonulást, az éjszakai ütközetet, majd a csata utáni letáborozást.
