Csak azzal tudom vigasztalni magam, hogy tapasztalataim hatására hátha más nem követi el ezt a hibát. A Dark teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
After Life – Mögöttem az élet. Normális emberek. Legjobb nem amerikai sorozat Dark (33%, 749 Votes) La Casa de Papel (23%, 519 Votes) Sex Education (18%, 396 Votes) His Dark Materials (11%, 241 Votes) After Life (8%, 176 Votes) Normal People (8%, 173 Votes) Total Voters: 2, 254 A Dark, mint romantikus komédia? 2020. 16. 18:10 - Írta: winnie Add comment | kategória: Európa is létezik, video A címben ott a tovább mögötti videó lényege. Illetve pontosabban az a cím, hogy " Mi lenne, ha a Dark-ot romantikus komédiaként dolgoznák fel? ". Tovább… Még egy kicsit a Dark-ról 2020. 08. 16:15 - Írta: winnie Kedvelem ezt a párost. Most a Canneseries apropójából beszél a Dark két készítője, Baran Bo Odar és Jantje Friese jó hosszan (és angolul! ) a sorozatról a tovább mögötti interjús videó ban. Megy az iPod-ra, két esti futás alatt végighallgatom. Így zajlott a Dark castingja 2020. 10. 07. 19:50 - Írta: winnie Ó, retró videók a tovább mögött, még az első évad előtti időszakról, amikor zajlott a Dark szereplőválogatása.
De ami a legnagyobb baj, hogy érdemi történetmesélés híján a rejtélyek válaszait sincs mibe elrejteni, az összes nagy csavart úgy lövik el a szezon második felében, hogy már az első pár epizód során könnyedén összerakhattuk őket - a Dark egyedüli ütőkártyája így az, hogy szándékosan titokzatoskodik, igyekszik összezavarni a nézőt, minden megválaszolt rejtélyt újabb kettővel überel. Ne reménykedjen tehát senki abban, hogy az évad végére közelebb kerül a válaszokhoz, az egyetlen intellektuális kihívásunk az lesz a 10 epizód során, hogy felismerjük a szereplő múltbeli énjeit, és hogy ki-hogyan-mikor kapcsolódik az adott eseménysorba. A sorozat alkotói tehát a lehető legkevesebb erőfeszítéssel szerették volna a lehető legnagyobbat mondani, amiből nem hogy üres stílusgyakorlat, de egyenesen frusztráló parasztvakítás lett. Már-már a The Walking Dead mélységeit is sikerült felülmúlni, amilyen pofátlansággal a Dark hülyítette nézőit gigantikus, de üres ígéreteivel. És ahogyan a The Walking Dead íróinak, a Dark készítőinek is bejött félig-meddig: én is végigültem az első évadot a kirakós darabkáit rakosgatva, noha már nagyjából a második rész környékén tudtam, hogy nem fogok kielégítő válaszokat kapni.
German Things Publikálva 2017. december 2. 10:31 Kritikánk spoilermentes. Csendes, eldugott kisvárosban járunk, ahol soha, semmi nem történik. Megint. Egyik napról a másikra, rejtélyes módon eltűnik néhány fiatal. Úgy tűnik, hogy a város szélén lévő, gyanús üzelmeket folytató ipari épületnek köze lehet az eseményekhez. A Netflix első német nyelvű sorozatának előzetesei és premisszája a közelmúlt néhány produkciójával való kísérteties hasonlóság ellenére is ígéretesnek tűnt, a baljós képsorokat elnézve úgy éreztük, hogy valami egészen különleges, példátlan vállalás vár ránk. Olyan, amihez foghatóval még nem találkoztunk. A Dark a bíró leányához hasonlóan teljesítette is ezt az elvárást, meg nem is. Baran bo Odar sorozata az ismerős panelekkel percek alatt behúzza nézőjét, ám rögtön világossá is teszi, hogy ezúttal nem a Stranger Things habkönnyű szórakoztatása lesz a jussunk, ha végigmegyünk az általa kijelölt úton. A jó öreg német humornak hála a Dark végül inkább a Twin Peaks legelborultabb pillanatait eleveníti fel, és bár ez gyakran eredményez elképesztően hatásos, hátborzongató pillanatokat, viszonylag hamar kiderül, hogy a nagy gonddal felhúzott díszletek mögött nagyon vékony a tartalom.
A Dark egy rossz drog, egy abuzív kapcsolat, semmi örömünk nincs benne, de ellenállhatatlan késztetést érzünk, hogy ne adjuk fel. Ugyanakkor nem akarom tagadni, hogy az alkotókban lett volna ambíció, pusztán nagyon rosszul végezték a dolgukat. Egy időutazós történetnél kézenfekvő, hogy az az eleve elrendeltségről, a múlt-jelen-jövő megváltoztathatatlanságáról szóljon, de ezt a Dark drámai szempontból egészen öngyilkos szinten műveli. Ennek a koncepciónak igazán akkor lenne értelme, ha (mint például az Időhurok esetében) végig azt látnánk, hogy mindenki kétségbeesetten próbál belebabrálni az idővonalba, hogy csattanóként például egy olyan fordulatot kapjunk, hogy pont ezzel idézik elő az elkerülni vágyott eseményeket. Ehhez képest ebben a sorozatban a 10 részes évad 8. epizódjáig kell várnunk, mire valaki megpróbálja eltéríteni medréből az események folyását, de ettől függetlenül sem tesz senki semmit. Eleve lehetetlen feladat, hogy az írók nettó 15-20 szereplőnek (és ezt a számot még fel kell szorozni hárommal a különböző idősíkok miatt) értelmes karakteríveket írjanak, de még ehhez képest is rendkívül passzívak a Dark szereplői.