A falu felől a völgyben fölfelé indulva réteken vezet az ösvény. Elhaladunk a hajdani vízimalom épülete mellett, majd a széles völgy beszűkül, az ösvény keresztezi a patakot és az erdőbe fordul. Sziklák meredeznek a völgy minkét oldalán, és a patak vize kitölti a két párhuzamos sziklafal közötti sziklás medret. Magas vízállás esetén kis tóvá szélesedik a patak, és nem is lehet száraz lábban tovább haladni. Ilyenkor felülről kell megkerülni a Római fürdőt. A szurdokot talán érdemesebb Bakonynána felől megközelíteni, mert a völgy felső szakasza is látványos. Innen indulva rögtön a falu elején indul az ösvény, ahol az autóút keresztezi a patakot. Elhaladunk a Prém-malom felújított épülete mellett, majd a patak mentén sétálunk lefelé a völgyben. A meder egyre mélyebbre kerül, hamarosan a fák eltakarják a völgytalpban csörgedező patakot. Érdemes kis kitérőt tenni lefelé, mert odalent a völgyoldalban már eltünedeznek a sziklák és vadregényes sziklaszorosban folyik a Gaja-patak vize. Lentebb kitágul az erdőkkel szegélyezett völgy, és turistapihenőre bukkanunk.
A Római fürdőnél egy geoláda is megtalálható: GCBNR2. Köszönöm, hogy elolvastad! :) Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is! Családi kirándulások - Magyarországi túrázás - Geocaching - Múzeumok
A patak két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ömlik, magas vízálláskor teljesen kitölti a völgyszoros alját. A vízesést valójában több kisebb zúgó alkotja. A vízesés mellett nyílik a bakonyi betyárról elnevezett Savanyú Jóska-barlang. A vízesést legkönnyebben a Kéktúra-útvonalon érhetjük el.
Már ahogy a falut elhagyjuk, és ráfordulunk a kék sáv jelzésre, azonnal szembejön a dzsungelélmény. Az esőzések után kissé felázott keskeny ösvényen szinte beborít bennünket a zöld növényzet, miközben jobbra alattunk a Gaja patak tajtékozva fut árkában. 2 / 25 Aztán jönnek a "Látványfák", amelyeknek hatalmas gyökerei kitüremkednek a völgyoldalból, már-már a fejünk fölött kígyóznak, s úgy hálózzák be, fonják át keresztül-kasul a talajt, mintha az örökös szorításban sosem akarnák elengedni egymást. A monumentális gyökérkompozíció hívogató, megéri közelebbről szemügyre venni. Hamarosan tágulnak a fák közti terek, és az Erdész-emlékműnél egy padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel ellátott hangulatos erdei pihenőhöz érünk. 3 / 25 Innen egyre vadregényesebbé válik a völgymeredély. Az út mentén kétoldalt mohás sziklafalak meredeznek az ég felé, és a szurdok hirtelen árnyékban fürdő, tágas árokká szélesedik, amelyben látványosan hömpölyög a Gaja. Majd egy újabb tisztás következik újabb pihenőhellyel, ahonnan magas vízálláskor akár hallhatjuk is a lezúduló vízesés morajlását.
A Gaja hatalmas sziklatömbökről zúg a mélybe, most is nagyon szép látvány volt, a tavaszi hóolvadás idején pedig különösen bámulatos lehet a sziklalépcsőkön lezubogó, tajtékzó víz. A Bakony hatalmas erdőségeiben régen betyárok, szegénylegények bujdokoltak, talán egyikük rejteke volt az itt található 12 méter hosszú, 2 méter magas Savanyó Jóska barlangja is, melyhez a vízeséstől jobbra, a patak déli partján vezető meredek, csúszós ösvényen kapaszkodhat fel a vállalkozó kedvű kiránduló. Egy másik útvonalra Bakonynána déli végén, a tési műútnál csatlakozhatunk rá, itt a Prém-malom épülete mellett elhaladva, majd egy kis gyaloghídon átkelve a Gaja feletti hegyoldalba vágott úton érhető el a Római-fürdő előtti nagy tisztás. Az útvonal arra kicsit kalandosabb, hatalmas látványfák mellett is elhalad, mindenképpen érdemes azt is bejárni. Aki Tés felől érkezik és marad egy kis energiája a csodás kirándulás után, az visszafelé megállhat és megcsodálhatja a szélmalmokat is teljessé téve egy csodás családi programot.
Nem tévesztendő össze a következővel: Galya-patak. Gaja-patak A Gaja Bakonynána határában Közigazgatás Országok Magyarország Megyék Veszprém, Fejér Földrajzi adatok Hossz 96 km Forrás Nagyesztergár, Veszprém megye Torkolat Sárvíz, Sárszentmihály, Fejér megye A Wikimédia Commons tartalmaz Gaja-patak témájú médiaállományokat. A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém megyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér megyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba. A középkorban hadászati jelentősége kiemelkedő volt, ugyanis a Székesfehérvárt, az ország akkori fővárosát védelmező vizesárkokat, mocsarakat táplálta vízzel. A tatárjárás idején például részben a Gaja áradásának köszönhetően tartozott a város azon kevés magyar települések közé, melyeket nem tudtak bevenni a mongol hadak.
A vízben, vadban bővelkedő Gaja-patak völgye ősidők óta kedvező feltételeket teremt az ember megtelepedéséhez. Később, a római korban a provincia egyik útja vezetett erre. A mai település valószínűleg már a 13. században is létezett, de első okleveles említése csak 1488-ból maradt ránk Nána néven. A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bújdosók, szegénylegények számára nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos és kerékpáros turisták, hétvégi kirándulók, teljesítménytúrázók, vártúrázók paradicsoma. A Gaja-patak közel 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgye, vízeséssel. A leszakadó magas mészkőfalak között a Római-fürdő ként ismert vízesésben ömlik alá a víz. A szurdok látványossága mellett geológiai érdekességként a völgyoldalban nyíló Savanyú Jóska-barlang, a patakszinten kezdődő szűk forrásbarlang és egy pusztuló mésztufa képződmény figyelhető meg. A közelben találjuk a Vadalmás, más néven Szerelem forrást. Római fürdő (szurdok) A vízesés az országos túra útvonalán található A Római fürdő jelzett turistaúton közelíthető meg gyalogosan vagy hegyikerékpáron, Jásd vagy Bakonynána irányából.
Bakonynána felõl a Gaja folyását követve, Jásd felõl pedig a folyásiránnyal szemben elindulva. Bakonynána autóval a legegyszerűbben a Várpalota – Tés – Bakonynána, vagy a Zirc – Dudar – Bakonynána útvonalon közelíthető meg. Geocaching adatok Római fürdő (GCbnrf) Szélesség N 47° 16, 227' Hosszúság E 17° 59, 516' Magasság: 293 m Megye/ország: Veszprém Geoláda típusa: Hagyományos geoláda Tési szélmalmok (GCTASM) Szélesség N 47° 15, 522' Hosszúság E 18° 2, 119' Magasság: 473 m Jásdi emlékek (GCMIRO) Szélesség N 47° 16, 460' Hosszúság E 18° 1, 050' Magasság: 272 m Nagyobb térképért klikk a képre!
A Keleti-Bakony egyik legszebb helyének tartják a Bakonynána közelében található Római fürdő néven ismert vízesést. Ha van néhány szabad napod, megéri ide ellátogatni, jó túra és kikapcsolódás lehet az egész család számára. Mi bevállaltuk, és elámultunk. Mit adtak nekünk a rómaiak? - kérdezhetnénk a Brian élete című filmklasszikus után szabadon. Ezt a fürdőt biztos nem. Adhatták volna, de mégsem, mivel a Római fürdő elnevezésnek semmi bizonyítható köze nincs a rómaiakhoz, és nyilvános fürdő sem működött itt. Egyszerűen valakik, valamilyen okból így nevezték el a Gaja patak sziklák közé préselt vízesését. Hát, nem ebből az írásból fog kiderülni, hogy miért hívják Római fürdőnek, mint ahogy az sem, hogy valóban errefelé bujdosott-e Savanyú Jóska híres bakonyi betyár, akiről a vízesés közelében lévő barlang a nevét kapta. 1 / 25 Bakonynána, útirányjelző tábla Ami viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a Bakonynánáról induló, végig a Gaja patak mellett és/vagy közelében vezető turistaútnak valóban festői hátteret nyújt a szurdokvölgy.
A látvány igazán lélegzetelállító. Bakonyi lányként már kiskoromban is az erdőket jártam, természetes közegként szoktam meg az erdőket, magaslatokat, sodró patakokat. Bakonyi lány maradtam középiskolásként és felnőttként is, és a mai napig nagy szerelem nekem a táj, aminek minél több szegletét igyekszem bejárni, megismerni és megmutatni azoknak, akik még nem ismerik, és persze azoknak is, akik ugyanannyira szívükbe zárták, mint jómagam. Bemutattam már Bakonybélt, a helyet, ahol minden lélek feltöltődhet, meglátogattam a mi hazai Gyilkos-tavunkat, amely ugyanolyan csodaszép, mint nagy testvére Erdélyben, de kerestem fel kevésbé ismert látnivalókat is a környéken, hogy együtt gyönyörködhessünk a tési szélmalmokban, vagy épp az Öskün található kerektemplom egyediségében. Most is volt szerencsém egy páratlan gyöngyszemet felfedezni: egy csodaszép napfényes őszi délután ellátogattam a Bakony egyik legvadregényesebb helyéhez, a Római-fürdőhöz a Gaja-szurdokban. Fotó: Sokszínű Vidék A név megtévesztő, mert nem egy fürdőről van szó, és a helynek a rómaiakhoz sincsen köze, a Gaja-patak sziklák közé szorult vízesését nevezik így.