Habár teljesen életszerű helyzet, hogy valaki egy nagy megbízóra alapozva kezd el vállalkozni, ám a jogszabályok változása esetén inkább több megbízóra/ügyfélre alapozva lesz érdemes elindulni vállalkozóként, illetve a megbízók/ügyfelek körét tudatosan és dinamikusan kell növelni – úgy, ahogy ezt a vállalkozók körében valóban szokás. A KATA és a nyugdíjalap Olyan hírek is felröppentek, hogy változni fog a KATA összege, vagyis az az összeg, amelyet a vállalkozónak minden hónapban be kell fizetnie adóként. Habár ez a módosítás sokakat érzékenyen érinthet, okkal történik, ha sor kerül majd rá. Ugyanis a KATA jelenlegi összege alapján a katások nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak, a KATA összegének megemelésével a KATA-hoz kapcsolódó nyugdíjalap is emelkedne, és ezzel javulna annak esélye, hogy a jelenlegi katások majdan megfelelő életszínvonalon élő nyugdíjasok lesznek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az adó emelésére legkorábban 2021 januárjában kerülhet sor.
Különösen igaz ez a KATA-s szerződések esetében. Bár a jövő évi szigorítás miatt az egy kifizetőtől származó, az adott évben a 3 millió forintot meghaladó kifizetésekre 40%-os különadót kell fizetni, ez még mindig alacsonyabb összeg, mint a munkabérek után fizetendő adó. Ráadásul a KATA törvény egy saját feltételrendszert támaszt a szerződések minősítésére, és adott esetben a cégen lesz a bizonyítási terhe, tehát a cégnek kell azt bizonyítania, hogy nem munkaszerződésről van szó. Ez adott esetben lehetetlen feladat elé állítja az ellenőrzés alá vont céget. Fontos megjegyezni, hogy a KATA alapvetően pénzforgalmi szemléletű adó, tehát az alapján kell majd a 3 millió forintos keretet vizsgálni, hogy mikor érkezett meg a pénz a KATA-s megbízott bankszámlájára. Azokra a kifizetésekre, amelyek ténylegesen megérkeznek a megbízotthoz 2020. december 31-ig, nem vonatkozik a jövő évi szigorítás - függetlenül attól, hogy a számlán milyen, az Áfa törvény szerinti teljesítési időpont szerepel. fotó: pixabay