1924-ben Lauber Dezsővel készített stadionterve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban, úgy, hogy az aranyérmet nem ítélték oda. Alkotásai az eklektikától, illetve a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig terjednek. Az általa tervezett, és ma nevét viselő margitszigeti fedett Sportuszodát, amelyet 1930 decemberében adtak át, a vasbeton-szerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák jellemzik. Ő építette többek között az újpesti Megyeri úti sporttelepet, a debreceni Arany Bika Szállodát, a győri versenyuszodát. 1945 után a Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait vezette. 1955. november 12-én halt meg Budapesten. Életútja tökéletesen példázza hitvallását, mely a test és szellem közti harmóniát állította középpontba. A magyar nyári olimpiai csapat, Athén, 1896 Fent: Kellner Gyula, Kakas Gyula, Szokoly Alajos, Dáni Nándor Elől: Hajós Alfréd, Wein Dezső
Ha az ezotéria felől közelítenénk meg Hajós Alfréd munkásságát, fogalmazhatnánk úgy, hogy a karmája volt az úszás minél magasabb szintű elsajátítása. A Guttmann Arnold néven született fiú ugyanis mindössze 13 esztendős volt, amikor édesapja belefulladt a Dunába. Nem csoda hát, hogy a nagy vízre legyőzendő ellenfélként tekintett attól fogva a fiú, és egészen egyedülálló technikát kifejlesztve tanult meg úszni. Nem is váratott magára sokat a siker: magyar bajnok, majd 1895-ben (nem hivatalos versenyen ugyan) Európa-bajnok is lett, és egy évvel később már athéni olimpia résztvevőjeként, a Zea-öböl partján várta, hogy eldördüljön a startpisztoly. Akkoriban ugyanis az úszó versenyszámokat még nyílt vízen rendezték meg. A fiatal magyar elég erős hendikeppel indult, tekintve, hogy a Rudas Gyógyfürdő 26-28 fokos vízében tanult meg úszni, a tenger hőmérséklete viszont azon a zord áprilisi napon alig volt több 10 foknál. Hajóst azonban egy ilyen "apróság" nem állíthatta meg. Először 100 méteres gyorsúszásban győzedelmeskedett, majd – bár nagyon fázott – újra bekente magát faggyúval és 1200 méteren is rajthoz állt.
A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában és a Komjádi uszodában áll fejszobra. Díjai: Építész Aranydiploma, Sztahanovista oklevél, Posztumusz Ybl Miklós-díj (2010) Forrás: wikipé Ha te is büszke vagy Hajós Alfrédra, nyomj egy lájkot!
A korabeli források szerint mintegy 60 méterrel előzte meg kihívóit, akik közben sorba adták fel a versenyt a víz dermesztő volta miatt. Nem is csoda, hogy a sporttudósításokban az elképesztő teljesítmény okán "magyar delfinként" emlegették. Hajós Alfréd örökre beírta magát a magyar sporttörténetbe, hiszen élete első olimpiáján, mindössze 18 évesen rögtön két bajnoki címet is szerzett, ami akkoriban egyébként még nem arany, hanem ezüst érem volt. Egy anekdota szerint, amikor a második érmet adta át neki Konstantin görög trónörökös, megkérdezte tőle, hol tanult meg ilyen kiválóan úszni. Mire Hajós nagy zavarában csak annyit felelt: "A vízben, felség. " Hajós Alfréd igazi polihisztor volt a sportok terén (Fotó: Wikipedia) Miután hazatért, újra műegyetemi tanulmányira összpontosított Hajós, majd más sportágakban – diszkoszvetésben, síkfutásban és gátfutásban – is kipróbálta magát, és bizony az ország legjobbjai közé került. Később a futball lett a sportszerelme, a Budapesti Torna Club csapatával kétszer szerzett bajnoki címet, majd játékvezető, később a magyar válogatott csapatkapitánya is lett.
A személyét övező hírnév és általános megbecsülésnek köszönhetően sokáig kivételt képzett a zsidótörvények alól. Ám az 1944-ben bekövetkezett nyilas hatalomátvétel után ő is bujdosni kényszerült, de bujkálása közben is szerepet vállalt a zsidó származású sportolók mentésében. Társai mellett a szovjet megszállás ideje alatt is bátran kiált. Az akkorra már idős olimpiai aranyérmes bajnokot megpróbálták a kommunista propaganda szolgálatába állítani a Rákosi-korszak idején. Még egy sztahanovista oklevéllel is megjutalmazták, ám ezzel sem nem tudták őt megvásárolni. Halála és emlékezete Hajós Alfréd 1955. november 12-én hunyt el. Sírja a Kozma utcai temetőben található. 2010-ben posztumusz Ybl-díjban részesült. Elért eredményei az olimpiai emlékkönyvekben és a megépült remekművekben ma is élnek. Több iskola viseli nevét. Hajós Alfréd Társaság is alakult, a bajnok emlékének ápolására. Hajós Alfréd síremléke Budapesten, a Kozma utcai izraelita temetőben (Fotó:) Hajós Alfréd életét úgy fejezte be, hogy ember és példakép maradt, és nemes jelleme az élet minden területén megmutatkozott.
Hajós Alfréd síremléke a Kozma utcai Izraelita temetőben van, mellszobra pedig a róla elnevezett uszodában állít a bajnoknak emléket. Hajós Alfréd síremléke a Kozma utcai Izraelita temetőben (Fotó: Wikipedia) Forrás:, Rubiconline Legendás magyarokról itt is olvashatsz: Keleti Ágnes 99 éves lett: "Még ma is simán lemegyek spárgába" Puskás Öcsi meghalt, majd telefonált a Népszavába Lekevert egyet az edzőjének, majd megnyerte az olimpiát Székely Éva úszónő
Olyannyira nem számítottak a győzelemre, hogy a magyar delegáció majdnem zászlót sem vitt magával. Gondolták, úgysem nyernek. Stobbe Ferenc, a Sportvilág főszerkesztője még időben szerzett egy zászlót egy avatásra váró házról, s azt gyorsan benyújtotta az éppen induló vonat ablakán – hátha mégis szükség lesz rá. Szükség volt. A "magyar delfin" A magyar delfin kifejezést először a görög trónörökös használta Hajós Alfrédra. A Rubicon történelmi magazin szerint I. György görög király legidősebb fia így gratulált az aranyérmes úszóbajnoknak: "Ez a magyar ifjú egy valóságos delfin! " Hajós Alfréd (Fotó:) Több sportágban is jeleskedett A kétszeres aranyérmes az olimpiáról való hazaérkezését követően folytatta egyetemi tanulmányait, ám a sporttól továbbra sem maradt távol. Atlétaként síkfutásban, gátfutásban és diszkoszvetésben is az ország legjobbjai között szerepelt. Majd később, 1897-ben a futballban is kipróbálta magát, a Budapest Torna Club színeiben, ahol kétszer is bajnoki címet szerzett.
Cikk elküldése Küldd el e-mailben a(z) Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok című cikket ismerősödnek! A levelet sikeresen elküldtük! Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket! Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok, posztumusz Ybl Miklós-díjas építész 140 éve, 1878. február 1-jén született Budapesten. Hajós Alfréd Guttmann Arnold néven született szegényes körülmények között nőtt fel, édesanyja egyedül nevelte öt testvérével együtt. A vékonydongájú fiú a Markó utcai főreálgimnázium első tornaóráján felsült: nem tudott fölmászni a rúdon. A kudarc azonban nem vette el a kedvét: néhány hét után a titkos edzések eredményeként fölmászott a plafonig. Amikor Budapesten a Királyi József Műegyetemre járt, tanulmányai mellett tornázott, futott és úszott is. 1896-ban Athénban, az első újkori olimpián a 18 éves egyetemista két gyorsúszó számban, a 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba, megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit. A versenyeket április 11-én rendezték a pireuszi tengeröböl 12 fokos vizében.