A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség közjogi szakága 2019-ben minden törvényes intézkedést megtett annak érdekében, hogy a családon belül, hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszak áldozatai, köztük a kiskorúak törvényes és hatékony védelemben részesüljenek. Ennek érdekében az ügyészek harminchét esetben léptek fel a bíróságokon a megelőző távoltartás elrendelése iránt indult polgári nem peres eljárásokban, tizenöt esetben bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárást, egy esetben szabálysértési eljárást, tizenegy esetben más hatósági eljárást kezdeményeztek. Negyvenegy esetben jelzéssel éltek a családvédelmi koordinációért felelős szerv felé a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése, illetve ennek bekövetkezte esetén az ártalmak csökkentése érdekében. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény rendelkezései szerint a rendőrség hivatalból, illetve bejelentés nyomán 72 órára rendelhet el i deiglenes megelőző távoltartást, ha az eset összes körülményéből megalapozottan következtetni lehet a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére.
ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 7. és 8. cikke – a Palermói Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelmének megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Palermói Jegyzőkönyv) kihirdetéséről szóló 2006. évi CII. törvény – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 5. számú Ajánlása (2002) – az Európa Tanács egyezménye az emberkereskedelem ellen (2005. május 3. ), melynek aláírására Magyarország részéről 2007. október 10-én került sor – a Tanács 2002/629/IB kerethatározata (2002. július 19. ) az emberkereskedelem elleni küzdelemről – a Tanács 2004/68/IB kerethatározata (2003. december 22. ) a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről – a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29. ) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal 46 együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről – a Magyar Köztársaság Alkotmányának 54. és 55.
Hét eleji rendőrségi adatok szerint 10 nap alatt 150 ideiglenes távoltartási végzést állítottak ki az országban, ebből is úgy tűnik: nagy szükség volt arra a törvénymódosításra, amelynek értelmében családon belüli erőszak esetén az agresszor azonnal eltávolítható a bántalmazott környezetéből. A jogszabály már a nyáron hatályba lépett, ám a módszertan, amely a rendőri beavatkozás mikéntjét részletezi, december 28-án. Csép Andrea képviselőt kérdeztük a változásokról. A törvénymódosítás értelmében a rendőrök azonnal eltávolíthatják a bántalmazót az áldozat környezetéből, a közös otthonból. A sürgősségi távoltartási rendelet bevezetését az RMDSZ kezdeményezte, a törvény kidolgozásában Csép Andrea képviselő oroszlánrészt vállalt. A Maszol kérdésére kifejtette: eddig a távoltartási végzést a bíróság állíthatta ki az erőszakos tett megállapítását követő legtöbb 72 órán belül, és akkor, ha az áldozat feljelentést tett. Ez a három nap azonban sokszor kritikus lehet a bántalmazott fél számára. Ezért mostantól a rendőrség ideiglenes távoltartási végzést állíthat ki, amely öt napig érvényes és bírói belegyezés nélkül rendelhető el.
2020. 01. 30. 06. 29. a gyerek mint szemtanú, abúzus, családon belüli abúzus, családon belüli erőszak, erőszak, gyerek védelme, gyerekek jogi védelme, házastársi, jogszabály, jogszabály-változás, szakmai állásfoglalás, trauma, traumatizál, véleményezés Az Alapítvány munkatársai a gyerekeket megillető jogok, és ezek részeként számukra biztosítandó cédelem szem előtt tartásával fogalmazták meg észrevételeiket a családon belüli erőszakot érintő, 2020. januárjában közzétett jogszabály-változtatási tervekkel kapcsolatban. A családon belüli erőszakot érintő jogszabály változtatással kapcsolatos észrevételeink Családon belüli erőszaknál, ha van gyerek a családban, akkor őt mindig áldozatnak tekintjük. Akkor is, ha "csak" tanúja a bántalmazásnak, és nem közvetlen elszenvedője. Ennek oka, hogy a gyerekek számára az erőszak látványa is traumatizáló, és hatása nem korlátozódik a jelenre – az átéltek hosszú távon károsan hathatnak a gyerek egészséges fejlődésére, és így felnőttkorára is. A családon belüli erőszakot érintő 2020. januárjában közzétett jogszabály-változtatási tervek, valamint 2019. decemberében, Győrben, két gyermek halálát okozó bántalmazás ügyében nyilvánosságra hozott Igazságügy Minisztériumi vélemény emiatt közvetlen gyermekvédelmi/gyermekjogi jelentőséggel is bír.
Spronz szerint a kötelező pártfogó felügyelet és a távolságtartás magatartási szabályként elrendelése önmagában nem rossz ötlet, ám nem ér sok mindent, ha a szakemberek számára nincsen olyan, megfelelő képzés hozzárendelve, amely ismeri és bemutatja a nemzetközi jó gyakorlatokat, illetve emberi jogi szemléletű. A kapcsolattartást, a felügyelt láthatást persze ezek mellett is kötelező biztosítani, ez viszont szintén lehetőséget ad az elkövetők számára, hogy folytassák a bántalmazást. A kapcsolattartást felügyelő személyzet ráadásul gyakran nincsen arra felkészülve, hogy egy erőszakosabb embert kezeljen. A Patent jogásza szerint a kötelezően előírt pszichiátriai gyógykezelés sem jelent valódi megoldást, hiszen a bántalmazás nem egy pszichiátriai kórkép, hanem egy viselkedés, amelyet az elkövetők azzal szemben alkalmaznak, akikkel szemben azt érzik, hogy megtehetik. "Ezeknek az embereknek nem pszichiátriai segítségre van szükségük, hanem kemény fellépésre, olyan állami üzenetre, amelynek a lényege az, hogy ezt nem érdemes csinálni. "
A sértett feljelentése alapján a büntetőeljárás folyamatban van.
A hozzátartozók sérelmére elkövetett kevésbé súlyos, de személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén szintén kötelező pártfogó felügyeletet elrendelni, a távolságtartás indokolt esetben ellenőrizhető. A módosítás emellett a korábbinál szélesebb körben ír elő kötelező pszichiátriai gyógykezelést. A Patent idén januárban már véleményezte a mai napon elfogadott javaslatot, a szervezet kritikai észrevételeiből Spronz Júlia szerint végül semmi sem került bele a törvénybe. "A családon belül erőszakot, főleg ezeket a gyerekirtásokat arra használta fel az igazságügyi miniszter, hogy a feltételes szabadlábra bocsájtásnak a szabályait megszigoríthassa. Az egész rendelkezés egyáltalán semmilyen módon nem reflektál a hozzátartozók közötti erőszak témára, a címe nincsen szinkronban a tartalmával" -jelezte a Patent jogásza. Úgy véli, hogy ráadásul még súlyosabb esetekben is megteremti annak feltételeit, hogy kivételes ügyekben ugyanúgy feltételesen szabadságra bocsájthassák az elkövetőt, például rokoni kapcsolatban állók esetében.
Majd a rendőrség az iratokat megküldi a bíróságnak a megelőző távoltartás elrendelése iránt, illetve ezt a bántalmazott, és hozzátartozója is kezdeményezheti a bíróságnál. Az egyik ügyben megállapított tényállás szerint az ittas férfi családi vita során 2018. december 31-én tenyérrel megütötte élettársa bal arcát, illetve mellmagasságban leköpte őt közös kiskorú gyermekeik jelenlétében. Ezután a férfi egy kb. 40 centiméteres kést vett elő a lakás másik szobájában az ágy mellől, és az élettársa irányába indult, aki beszaladt a gyerekek szobájába, becsukta az ajtót maga mögött. A férfi az ajtó előtt továbbra is trágár szavakkal kiabált. A bántalmazás során mindvégig jelen lévő kiskorú gyermekek nagyon megijedtek, és sírni kezdtek. A nőt az élettársa több hónapja szóban, valamint fizikailag folyamatosan havi egy-két alkalommal féltékenységi okok miatt bántalmazta, havi rendszerességgel "tört-zúzott", amikor alkoholt fogyasztott.
Amikor a nő éjfél után visszament a házba, a férfi őt ököllel többször az arcán megütötte. Az esemény során a kiskorú gyermekek is a házban tartózkodtak, az ötéves gyermek látta, amint az apja megütötte az anyját, sírt a bántalmazás miatt. A tízéves gyermek az ágyban aludt, az édesanya az alvó gyermek ágyába menekült. Az apa követte őt, majd a konyhából egy 20 centiméter pengéjű húsvágó késsel az élettársát bal combján hátul kétszer-háromszor megszúrta, majd a jobb lábszárát kétszer. A bántalmazó egy kést a nő melletti ágy fejtámlájába dobálta öt-hat alkalommal, mialatt a tízéves gyermek is a szobában volt. A rendőrség 72 órára ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el, ezután indult polgári nem peres eljárásban az ügyész fellépett, indítványozta a megelőző távoltartás elrendelését, amelyet a bíróság 60 napra elrendelt. A megelőző távoltartás elrendelését követően a főügyészség a gyámhatóságnál a távoltartás elrendeléséről jelzéssel élt, valamint a két kiskorú gyermek védelembe vételét eredményező hatósági eljárást kezdeményezett.