Molnár hadnagy számára 1944. augusztus 7-én érkezett el az utolsó óra, amikor Káld község légterében az amerikai vadászokkal vívott légi harcban halt hősi halált. A légierő első tagjaként érdemelte ki a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet a huszonöt légi győzelmet elért hős. Földi maradványait a sopronbánfalvai temetőben helyezték végső nyugalomra 1944. augusztus 14-én. Síremlékét mai napig Messerschmitt repülőgépének összehajlott légcsavarja díszíti, felhíva az arra járó figyelmét, hogy egy rendkívüli vadászpilóta nyugszik itt. A tordai hídfő védelmében Az őszi harcok során Torda térségében majd egy hónapra sikerült feltartóztatni a szovjet túlerőt, így az 1944. szeptember 13-tól október 8-ig terjedő időszak tekinthető a Magyar Királyi Honvédség utolsó sikeres hadműveletének. A tordai csata alatt számos egyéni fegyvertény született. Négy esetben ítélték meg az Arany Vitézségi Érem tiszti változatát és egyet egy legénységi állományú katona részére. Itt esett el a fent már említett 25. gyalogezred parancsnoka is, Böszörményi Géza ezredes, aki 1944. július 30-án vette át az ezred vezetését.
2014. január 15. 10:03 MTI Az első világháború kitörésének 100. évfordulója jegyében közzétették az interneten a hősiességükért a legrangosabb kitüntetésekkel elismert katonák albumát. Az Első világháború magyar hőseinek albumában - a történészek és kutatók által üzemeltetett honlapon () - a Mária Terézia Katonai Rend kitüntetettjei, a Tiszti arany vitézségi érmesek, valamint a Legénységi arany vitézségi érmesek szerepelnek. A Mária Terézia Katonai Rend érdemrendjét 131 katonának adományozták, Tiszti arany vitézségi érmet 99, legénységi arany vitézségi érmet mintegy 1500 magyar katona kapott az első világháborúban tanúsított helytállásáért. Maruzs Roland, a honlap egyik szerkesztője, a HM katonai hagyományőrző és hadisírgondozó osztályának vezetője az MTI-nek elmondta: a Mária Terézia Katonai Rendet az érdemrendek sorában az elsők között alapították, rangját tekintve az egyik legjelentősebb kitüntetés volt. A Mária Terézia Katonai Rend alapítására a hétéves háború idején, 1757. június 18-án, a csehországi Kolin mellett, Nagy Frigyes porosz király seregén aratott győzelem indította a királynőt.
Internetes albumban a kitüntetett hős magyar katonák 2014. január 15. 10:03 MTI Az első világháború kitörésének 100. évfordulója jegyében közzétették az interneten a hősiességükért a legrangosabb kitüntetésekkel elismert katonák albumát. Az Első világháború magyar hőseinek albumában - a történészek és kutatók által üzemeltetett honlapon () - a Mária Terézia Katonai Rend kitüntetettjei, a Tiszti arany vitézségi érmesek, valamint a Legénységi arany vitézségi érmesek szerepelnek. A Mária Terézia Katonai Rend érdemrendjét 131 katonának adományozták, Tiszti arany vitézségi érmet 99, legénységi arany vitézségi érmet mintegy 1500 magyar katona kapott az első világháborúban tanúsított helytállásáért. Maruzs Roland, a honlap egyik szerkesztője, a HM katonai hagyományőrző és hadisírgondozó osztályának vezetője az MTI-nek elmondta: a Mária Terézia Katonai Rendet az érdemrendek sorában az elsők között alapították, rangját tekintve az egyik legjelentősebb kitüntetés volt. A Mária Terézia Katonai Rend alapítására a hétéves háború idején, 1757. június 18-án, a csehországi Kolin mellett, Nagy Frigyes porosz király seregén aratott győzelem indította a királynőt.
VIT�ZS�GI �REM The Medals for Bravery Ez a lap azok eml�k�re sz�letett, akik az �r�k harcmez�kre t�voztak �s m�g ennyi sem adatott meg NEKIK pedig: "... a sz�p tisztess�g�rt �k mindent h�trahagynak; Embers�gb�l p�ld�t Vit�zs�gr�l form�t Mindeneknek �k adnak" (A n�vsorok t�bl�zat�nak v�g�n szerepl� + jel a jelzett sirokat jelentik) II.
Alapszabálya a kormányzói különös dícsérő elismerés, ill. kormányzói dícsérő elismerés látható jelét képező Magyar Koronás (MK) Nagy Aranyérem, ill. MK Ezüstérem és MK Bronzérem ( Signum Laudis), vmint a Bátorsági Érem kat. ~-ek adományozási feltételeit is taralmazta. 1939. ápr. 19-től hadi-ként a hadiszalag (a fenti ~ esetében zöld-fehér szegélyes vörös selyem), ill. hadidíszítmény (a MÉR csillagain és tisztikeresztjén 2-2 babérág) és az elg. előtt tanusított vitéz magatartásért vagy eredményes vezetésért " kardok" (a MÉR keresztszárai között, a kormányzói dícsérő elismerés érmeinek szalagján, a Magyar Koronás Nagy Aranyéremnél az érem és a korona között elhelyezve) került rendszeresítésre. – 3. Magyar Vitézségi Érem (1939, M [fokozat] VÉ): a → Honvédség és a → Csendőrség legs. állományú tagjai elg. előtt tanúsított személyes vitézsége elismerésére alapított ~. Fokozatai: M Arany VÉ, M Nagy Ezüst VÉ, M Kis Ezüst VÉ, M Bronz VÉ. – 4. → Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem (1942): az előző ~ tiszti fokozata.
Viselési szabálya alapján a Magyar Tiszti Arany Vitézségi érem és a Magyar Arany Vitézségi Érem az első helyen viselendő, megelőzve a többi katonai elismerést. A Vitézi Rendbe történő felvételhez minimum a bronz vitézségi éremmel, lehetett kérelmet benyújtani. [3] 1939-45 között Magyar Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett legénységi állományú honvédek Az első kitüntetettje a Magyar Arany Vitézségi Éremnek Szarka István karpaszományos őrmester. Amikor Munkácsot cseh támadás érte Oroszvég felől 1939. január 6-án, csak kis létszámú magyar határőrs volt ott. Szarka a túlerő ellenére házról házra nyomult előre és tüzelésével megzavarta a támadókat. A fatelepnél lévő cseh golyószórót kézigránáttal megsemmisítette, de ekkor halálos lövés érte. [2] A második világháború magyar kitüntetettjei a legénységi és tiszthelyettesi állományból: [2] 1. Szarka István őrmester 1939. Munkács, 2. Rozs József honvéd 1939. Munkács, 3. Póti Károly szakaszvezető 1939. Szászfalu, 4. vitéz Szabadi Béla őrmester 1939.
A helytállásra és a hősiességre számos további példát találunk az 1944-es esztendőből. Az ugyancsak a nagyváradi 25-ösöknél szolgáló Kádas Géza szakaszvezető a májusi harcok során mutatott hihetetlen bátorságával érdemelte ki a Magyar Arany Vitézségi Érmet. Május 9-én a századából valamennyi tiszt és tiszthelyettes megsebesült, így ő vette át a század vezetését, amit szilánksebesülése ellenére is tovább vitt, és sikerült az ellenséget visszavernie, majd május 16-án a 42 főre apadt századdal akkor is tovább küzdött, amikor bal lábszára robbanólövedéktől teljesen szétroncsolódott. A harcot eszméletvesztésig folytatta. Kádas szakaszvezető túlélte a világégést, de sebesült lábát később amputálni kellett. A kommunista diktatúra során nem sokköszönetben volt osztályrésze a hadi-rokkantnak… Szintén az 1944-es esztendőben, a Kárpátok közvetlen előterében dúló harcokban halt hősi halált a magyar rohamtüzérség megalapítója és a hajmáskéri 1. rohamtüzérosztály legendás parancsnoka, vitéz nemes barankai Barankay József százados.
A magyar származású tisztek közül az első világháború idején 99-en kaptak tiszti arany vitézségi érmet, a honlapon mindegyikük haditettéről olvasható hosszabb-rövidebb leírás. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a gépkocsi előbb érkezett meg, mint a távirat. " Halála után felterjesztették a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremre, helyette 1944. november 29-én a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg hadiszalagon, kardokkal. Post mortem soron kívüli vezérőrnagyi előléptetését javasolták 1945 februárjában. A soron kívüli vezérőrnagyi előléptetés, valamint a kitüntetési javaslat szerint "1944. szeptember 19-én Torda-észak 429. magassági ponton hősi halált halt. (…) Torda-keleti ellenséges hídfő ellen indított támadás alkalmával saját személyi törzse kíséretében mindig a harc legválságosabb pontjain jelent meg, és ott személyének bevetésével, vakmerő bátorsággal harcolt törzse élén, és több ellenséges fészket megsemmisített. Leharcolt csapatai e példa láttára a szívósan védekező ellenséget visszavetve, együtt érték el e napon a kitűzött támadási célt. " A hadműveletek során elesett honvédek egy részét a tordai református temető hősi parcellájában helyezték végső nyugalomra.
Magyar Ezüst Érdemkereszt hadiszalagon 14. Magyar Ezüst Érdemkereszt 15. Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érem (harmadszori adományozás) 16. Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érem (másodszori adományozás) 17. Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érem 18. Magyar Ezüst Érdemérem hadiszalagon 19. Magyar Ezüst Érdemérem 20. Magyar Bronz Érdemkereszt hadiszalagon 21. Magyar Bronz Érdemérem hadiszalagon 22. Magyar Bronz Érdemérem 23. Magyar Bronz Vitézségi Érem (másodszori adományozás) 24. Magyar Bronz Vitézségi Érem